• 1D történet 70. rész

Azt kell, hogy mondjam, még ez a rész, a következő és aztán vége. Tehát a blogom 72. részes. Lehet, hogy kevés, de sok munkám benne van és éppen itt az ideje új szálakat összegobózni...nem ? De. Tehát: Jó olvasást, remélem tetszik!

*Bella szemszöge: *

Reggel amint felébredtem, tudtam, hogy ma egy érdekes beszélgetés vár rám. Ami lehet, hogy örökre szétszakít minket. Bár nem mintha lenne mit szétszakítani....
Gyorsan felöltöztem, elvégeztem teendőimet. Lementem reggilizni, barátaim legnagyobb meglepettségére és örömére. Leültem az asztalhoz. Mind engem néztek mosolyogva.

- Na jól van már, nem bírom nélkületek ! - nevettem fel.

- Na végree ! Ugye, hogy jót tett az a beszélgetés ? - ölelt meg Francsi.

- Ühüm - bólintottam.

-Milyen beszélgetés ? - kérdezte Liam.

- Ááá, semmi - legyintettem. - Na gyertek már ide egy ölelésre !

Mindegyiküknek a nyakába ugrottam, Haroldka hajába még bele is túrtam. Ja, meg Danielle hajába is. Kis mázlisták, göndör a hajuk !

Adtam nekik egy nagy puszit, majd Niall következett. Őt is jól megszorongattam, majd nyomtam egy puszit az arcára.

- Kérek még egyet - suttogta.

- Na jól van - mosolyogtam, de félre kapta a fejét és csókba fordította. Próbáltam ellenkezni de ez sokszor lehetetlen. De rávettem, magam és kicsit eltoltam magamtól, majd a konyhába húztam, hogy ne a többiek előtt beszélgessünk/ordítozzunk/veszekedjünk. Bármit.

- Figyelj. Próbálj meg elfelejteni - suttogtam elhalóan.

- Te már megtetted ? Már elfelejtettél ? - kérdezte. Most erre mit mondjak ? Egyrészt nem akarom elfelejteni, másrészt pedig ez mégegyszer nem jöhet össze.

- Nézd. Hányszor is szakítottunk Kétszer, ezzel együtt háromszor. Hányszor mentünk vissza egymáshoz ? Kétszer, a legelsőt beleszámítva ár háromszor. Soha, egyik párnak sem sikerült ennyi kalamajka után boldogan együtt lenni. Szóval ha nem megy, ne erőltessük - tártam szét a karom és igörült eg könnycsepp. Gyengéden letörölte és az államat maga felé fordította.

- Hát épp ezért, kicsim. Nekünk sikerül - próbált mosolyogni.

- Mindig is szerettem benned, hogy pozitív vagy - nevettem fel halkan. - De...
A mondatomat egy személy fojtotta belém. Egy belépő lány. De basszus ki ez és mit keres itt ?

- Ööö...szia, szerintem elfelejtetted a házszámot - lökdöstem ki idegesen. Mögöttem azonan Niall intett a lánynak. Most mi van ?

- Nem, én jó helyre jöttem - nyávogta.

- De ez az én, vagyis a mi házunk - álltam elé, mert nagyon úgy tűnt, hogy az a terve, hogy rámásszon Nialler-re és én azt nagyon nem akarom.

- De én bejövök - jelentette ki.

- Nem, nem jössz be - mondtam határozottan.

- De miért is nem ? - sipította.

- Mert azt mondtam - még mindig tök nyugodtnak nézhettem ki pedig mindenné idegesebb voltam. A többiek lefagyva ültek az asztalnál, Niall pedig a fejét fogta. Egysercsak odajött.

- Linda most menj el - küldte el.

- Mi ? Te ismered ezt - böktem a csaj felé nem túl kedvesen.

- Ja - próbált átkarolni de nem engedtem.

- Ahha, és ki is ez a lány ? - kezdtem begurulni, mert ebben a házban túl sok liba járt már, nem kell még egy.

- A volt osztálytársam - nyögte ki. - És azért jött mert... - vitte fl a hangsúlyt és Lindára vagy kire nézett.

- Mert ő itt a férjem - mutatott Nialler-re.

- Hát azt nem hinném ! - mostmár határozottan kibáltam.

- Téged mióta izgat ez ? - húzott csőbe Niall.

- Engem az igazság érdekel, nem Te - csóváltam a fejem.

- Jaja - nem hitte el, amit az előbb mondtam és mosolyogva a szemembe nézett. Már elvestem a csillogó kék szemeiben. Ja, hogy mi történt közben ? Nem tudom.

- Szóval bejöhetek ? - nézett a csaj, miközben kihúzott a táskájából 4 (!!!) sört.

- Ide alkohol nem jön - toltam kifele.

- De én Linda vagyok - húúú. Ennek mennyi az IQ-ja ? OMG !

- Na, nem mondd te Einstein. Ja bocs, Frankeinstein ! Amúgy - mosolyodtam el. - te komolyan jártál suliba ? És letetted a nyolc általánost ?! Hűűű ! - tapsoltam cinikusan. A többiek felnevettek, mire Linda megsemmisült. De aztán a műkörmeivel, megkarcolta a kezem és leült a kanapénkra. Mit képzle ez ?

- Küldd már el ! - néztem segítségkérően Niallre.

- Csak ha még egyszer megbeszélhetjük a dolgokat - suttogta közelebb lépve.

Ám, legyen ! Bólinottm egy aprót.

- Jól van, Linda, tűnés - húzta fel a kanapéról é az ajtón kitoloncolta. :)

- Jááááájjjjj de holnap jöhetek ? - nyávogott.

Senki sem válaszolt.

- Ez mi volt ? - néztem idegesen Niallre.

- Hátt... - kezdte.

- Ide, ebbe a házba nem hozol kurvákat, akik direkt villantós és kicsit túl rövid cuccokat hordanak, amiből ki van mindenük !

- Jólvan, megértettem - és hagytam, hogy adjon egy puszit, majd felvonszoltam az emeletre, hogy ott tisztázzunk mindent, amit csak kell.

Az egyik használatlan szobába mentünk és leültünk az ágyra. Ő szorosan (...) mellém telepedett le, mire egy nézéssel üzentem, hogy kicsit távolabb is jó lesz.

- Szóval. Mit akartál megbeszélni ? - néztem rá "tudatlanul".

- Azt, hogy én...né-nélküled nem tudok élni - mondta őszintén. Ajj, de aranyos már ! Nem, nem ! Lesütöttem a szemem és zavarba jöttem.

- De gondolod nekünk van közös jövőnk ? - néztem rá hitetlenül.

Idézetek képekkel

Sziasztok látogassatok el a facebookos oldalunkra is :) https://www.facebook.com/KalocsaLauraoldala

Oldalak (menü)

Weboldal bejelentése

Ügyfélszolgálat

1D történet 70. rész

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.