* Niall szemszöge: *
Hát ezt elcsesztem. Otthagyom Bellát állandóan, mindezt Aliért ? És az, hogy Alivel össze kell házasodnunk nagyon fáj...az esküvő után nem csókolhatom majd meg Bellát. Nem éreztehetem közelről az illatát...De akarom én ezt ?
Apa kitalálta, hogy nekem egy olyan lány kell, mint Ali. Csak ez nem igaz. A esküvő két hét múlva lesz, itt, New Yorkban. Belemerültem a gondolataimba, amikor Ali bejött a szobába.
- Jáááj, Niall husíí, izgulsz az esküvő miatt ? Én már ngyoon - puszilta meg az arcom erőszakosan. Tiszta rúzs lettem. Hjajj.
- Ja, igen, persze - feleltem gyorsan, majd kimentem a szobából. Sipákolva szaladt utánam, hogy most miért hagytam ott "teljesen egyedül". Sikerült leráznom, hisz Bellsék háza óriási, akár egy labirintus, így az a hülye liba eltévedt. :)
Bekopogtam Bells-hez. Francsival volt odabenn, beszélgettek. Hallgatóztam volna ( tudom, hogy nem szép dolog ) de meghallották a kopgtatásom.
- Ki az ? - hallottam bentről Bells bársonyos hangját.
- Niall vagyok - válaszoltam.
- Kimenjek vagy bejössz ? - kérdezte.
- Gyere ki, mondanom kell valamit.
Hallottam, ahogy Bells feláll és egyre közeledik. Kilépett az ajtón és rögtön megcsókoltam. Kár, hogy már nem lehet a barátnőm soha, de soha...
Behúztam egy kis szobába ( nem tudom kié ) és halkan beszélni kezdtem.
- Bells, én...Alivel... - kezdtem. - Mi két hét múlva...szóval apukáink miatt...ö-összeházasodunk - mondtam ki gyorsan, elkapva a tekintetem az övétől. A hír nagyon letaglózta, egy hang sem jött ki a torkán. Mindennél jobban szerettem volna azt mondani, hogy vicc az egész és nagyot nevetni rajta. De nem mondhattam, mert igaz volt. És bár nem szeretem Alit, mert egy liba, mégis össze kell kötnöm vele az életemet. És amúgy neki van pasija, akivel azt hiszem boldogok voltak. Nem tudom, ki viseli el Alit, de ha örültek egymásnak akkor nekem mindegy is. Ali elfogadta a dolgot és azóta engem puszilgat, csókolgat. És én kénytelen vagyok viszonozni neki...
Szóval nincs más választásom.
* Bella szemszöge *
Éppen Francsinak meséltem, hogy Niall és köztnk érdekes dolog van, merthogy neki barátnője van, amikor valaki kopogott.
- Ki az ? - kérdeztem.
- Niall vagyok - válaszolta.
- Kimenjek vagy bejössz ? - kérdeztem.
- Gyere, ki mondanom kell valamit.
Ez előre rosszul hangzott...
Niall behúzott egy kis szobába és halkan kezdte a mondandóját.
- Bells, én...Alivel... - kezdte. - Mi két hét múlva...szóval apukáink miatt...ö-összeházasodunk - mondta ki gyorsan, elkapva a tekintetét az enyémtől. Meg sem tudtam szólalni. Megfagytam. Házassáág ? Ha összeházasodnak akkor többé nem csókolhatom meg soha. Nem érezhetem, ahogy átölel. Csak puszit adhatok neki, semmi többet. Legszívesebben sírtam volna. De azzal még várnom kellett, mert Francsi tudni szerette volna. És elmondtam. Jólesett kimondani, hogy Alit mennyire de mennyire utálom és gyűlölöm. Persze lehet, hogy a nyávogós kis liba oldala mögött van egy kedves is....őszintén szólva, ez volt az utolsó csepp a pohárban. Jó, házasodjanak össze, nyugodtan. Legyenek boldogok együtt. Persze ez mind hazugság. Ne merjenek összeházasodni és ha igen, akkor veszekedjenek egész nap. És ha Niall engem tényleg szeretne, akkor nem venné el feleségül...Ali és Niall esküvője biztos nagyon romantikus és boldog lesz, tehát nem szabad majd sírnom....nehéz lesz. Nagyon.
