- Najó, Lou hazaviszem Bellst, majd találkozunk, sziasztok - intett gyorsan majd felkapott engem és nagyon gyors iramban a kocsihoz cipelt...csak hogy az a kocsi a többieknek is kell...ajj nem akarok balhéét. Niall fogott gyorsan egy taxit majd gyorsan beültünk és hazáig meg sem álltunk. Azért elég jó, hogy ennyire rendes és megértő 'pasim' van. Mikor hazaértünk ( a lakosztályba ) idegesen járkált a szobában. Majd hozzám szólt:
- Bells, érztem, ahogy remegtél. Ahogy meghűlt benned a vér is. Vissza kell mennünk New Yorkba - közölte.
- De én jól vagyok ! - győzködtem.
- Dehogy vagy jól. Pakolj össze, még ma indulsz. A többiek még maradhatnak de neked otthon a helyed. Majd megyek utánad, mihelyt vége az interjúknak és a koncerteknek stb. Körülbelül 2 hónap. Sajnálom - idegeskedett.
- De én... - kezdtem.
- Semmi de. Gyere, pakoljunk, édesem - húzott magával.
- Hát jó - egyeztem bele egykedvűen. A szar akar hazamenni. Mindegy...
Pontban nyolckor indul egy gép NY-ba. És én arra fel fogok szállni...ajjmár ! El sem tudtam köszönni a többiektől. :(
Niall kikísért és feltett a gépre. Búcsúként megcsókolt. Majd mégegyszer. És még egyszer, utoljára. :(
Néztem, ahogy távolodm a földtől. Miért kellett eljönnöm ? Az út hosszú, ezért gondoltam egy alvás simán belefér.
Felébredtem és már lesállóban volt a repülő. Anya ott várt rám. Mikor megláttam felcsillant a szemem és azonnal rohantam hozzá. Majd jó szorosan megöleltem az én drága és egyetlen anyukámat.
- Jajj, de jó, hogy itt vagy - szorongatott.
- Fáradt vagyok. Irány haza, okéé ? - ásítottam, mert az alvás ellenére is kómás voltam.
- Persze, kicsim - fogta meg a bőröndjeimet, hogy ne nekem kelljen cipelni. Ekkor én azonnal visszavettem és én cipeltem. Anyu rámmosoylgott és ezt mondta:
- Az én lányom - nézett büszkén.
Mikor hazaértünk hamar kipakoltam, majd megnéztem, jött-e sms. Jött. :) Lottie-tól és Louistól. De Nialltól nem.
Lott annyit írt, hogy nemsokára találkozunk és vigyázzak magamra.
Lou pedig...Lou ezt írta: "Sziia, Bella ! Moost én, hát...nem vagyok jó passzaban...kérlek hívj vissza, xx Loui"
Ez meg mit jelent ? Azonnal hívtam. Beleszólt.
- Szia, Lou, valami baj van? - kérdeztem azonnal
- Öhm, igen, csak tudod ezt nem a srácokkal akarom megbeszélni és nem is a hugaimmal - mondta szomorúan.
- Mondd, Lou - és éreztem, hogy valamit érzek iránta. Nem szerelmet. Sok bizalmat talán...de ahogy hangját hallottam...örömöt. De nem tudom. Csak talán egy kicsit többet mint barátságot...
- Szóval én...én szakítottam Eleanorral - mondta ki egy szuszra.
- Hogy mi ? Lou, hogyhogy? - lepődtem meg.
- Tudod én...nem szeretem már. Kihűlt a kapcsolatunk...egy kicsit nagyon. Azért randiztunk ma, mert vissza akartam hozni azokat a randikat, amikor még...boldog voltam vele. És most kicsit fáj de érzem, hogy így kellett lennie. És ezt neked akartam elmondani - csuklott el a hangja.
- Nem akarlak bombázni a kérdésekkel, főleg nem ilyen jelentéktelennel, de hol vagytok most ? - kérdeztem félve.
- Itthon. Niall is, ha akarsz vele beszélni akkor..
- Oké, add egy percre.
- Szia Bells - mélyült el a hangja.
- beszélnem kell veled Niall - kérdeztem.
Hallottam, hogy Niall olyan helyre megy, ahol senki nem hallja.
- Szóval én...szerintem ez így nem jó. Nem működik rendesen. Jobb lenne, ha szakítanánk és megmaradnánk barátoknak, mert...nem is tudom. Legyünk nagyon jóban, de ne járjunk vagyis ne vállaljuk fel...és szerintem ennek egy kis időre legyen...vége - vágtam ezt mind a fejéhez. A telefont azonnal kinyomta. Felültem az ágyamra és csak sírtam és sírtam. Azért vetettem véget ennek, mert nem akarom megbántani. Ő az én Niallom marad örökre és örökké szeretem majd. Sajnálom amit tettem vele, de oka volt. Méghozzá az, hogy valamit nem írtam le ide. Azt, hogy a repülőn találkoztam Peterrel
a takarító fiúval. Akit megcsókoltam. Nem szeretem anyira mint Niallt de nem hagyhattam hazugságot a kapcsolatunkban. És most Niall biztos utál. De én szeretem. Örökké vele fogok álmodni, örökké az lesz a vágyam, hogy a férjem legyen és örökké azt fogom kívánni, bár megbocsátana. Szeretem. Egyszer csak pittyegésre lettem figyelmes.
Louis írt : " Mi történt ? Niall feltűnően vidám és ez nem jelent jót."
Visszaírtam: " Semmi nem történt csak valamit elmondtam neki ami megbántotta. Nagyon de nagyon :("
Válaszolt is : " Amúgy holnap a csapat visszamegy NY-ba. Majd megdumáljátok."
Ezt írtam: "Vagy nem..."
Ezután kikapcsoltam a telefonomat és készülődtem. Hogy mire ? Legjobb barátnőm, Francesca holnap hazutazik Franciaországból, és ideköltöznek vissza. És máár alig várom. Őt áltanos iskola óta ismerem és mindig is ő volt a legjobb barátnőm. Majd mindent kidumálok vele :) Mi olyan igazi 'Best Friends' -ek vagyunk <3
Azért szeretem, mert mindig megért engem és támaszkodhatok rá. És azért is, mert mindig felvidít. Ő nekem olyan mint a...nemtudom. Szavakkal nem lehet kifejezni :) Csak ennyit tudok mondani: I Love My Francesca Always And Forever.
Szóval majd elmonodk neki mindent az 1D-vel kapcsolatban. És nálunk fog lakniiiii. Most csak erre tudok gondolni. Meg Niallre. Sosem verem ki a fejemből, de soha. Mindig is többet jelentett nekem egy szimpla barátnál.